2024.12.16.
Az adventi ünnepvárás közben felmerülhet bennünk: hogy ünnepelnek ilyenkor - ha ünnepelnek egyáltalán - a nem keresztény országok népei? A téma különösen érdekes, hiszen a távol-keleti kultúra ünnepi szokásai sok esetben jelentősen eltérnek az európai hagyományoktól. A Karácsony például Japánban egészen más szerepet tölt be a társadalomban, mint Magyarországon. Ebben a bejegyzésben kifejezetten a kulturális, történeti és mai, modern szokásokra fókuszálunk, kitérve az ünnep eredetére, a vallási vonatkozásokra, a gasztronómiai különlegességekre, a szerelmespárok központi szerepére, valamint a fogyasztói társadalom befolyására.
A japán Karácsony kialakulása
A Karácsony szó hallatán Magyarországon legtöbbünknek azonnal a családi körben eltöltött meghitt pillanatok, a szeretet ünnepének keresztény gyökerei, a fenyőfa, az ajándékozás és a közös vacsora jut eszünkbe. A mi kultúránkban a Karácsony központi eleme a család, a keresztény valláshoz kötődő tradíciók és a téli ünnepkör. Ezzel szemben Japánban a karácsony teljesen más jelentéssel bír. Bár a nyugati kulturális hatásoknak köszönhetően elterjedt az ünnep gondolata, ott ez inkább egy modern, világi, kommersz és romantikus esemény, semmint vallási jelentőségű nap.
Japán lakosságának mindössze körülbelül 1%-a keresztény, a többség hagyományosan shintó és buddhista vallást követ, vagy éppen felekezeten kívüli. Érthető tehát, hogy a Karácsony Japánban nem keresztény ünnepként vált ismertté, hanem sokkal inkább egy divatos, kicsit egzotikus nyugati szokásként, amelyet a 20. század második felében (a gazdasági fellendülés időszakában), a nyugati popkultúra és a globalizáció hatására vettek át.
A kép forrása:
itt.
Természetesen a 20. század előtt is ismerték a japánok a Karácsony ünnepét. Az első híreket erről valószínűleg még a 16. században hozták a portugál misszionáriusok, bár ekkoriban a kereszténység terjedése nem volt hosszú életű a szigetországban, sőt, idővel üldözték is. A nyitás és a modernizáció korszakában, a Meidzsi-restauráció (1868) után azonban az ország fokozatosan befogadta a nyugati hatásokat, amelyek a 20. század elejére már tömegesen megjelentek a nagyvárosokban. A 20. század közepére a Karácsony, mint ünnepi dekorációkkal, zenével és bizonyos termékekkel megjelenő jelenség, főként a városi térben kezdett felbukkanni. Az amerikai kulturális befolyás, különösen a második világháborút követő évektől, tovább erősítette a Karácsony mint kulturális esemény jelenlétét. A ’70-es és ’80-as évekre kialakult a ma is ismert japán karácsonyi szokások alapja: a díszkivilágítások, a könnyed zenei háttér, a különleges sütemények és az ajándékvásárlások trendje, melyek főként a fiatalabb generációk körében terjedtek el.
A világi ünnep jellege Japánban
Mivel a karácsony Japánban nem kötődik mélyen a keresztény vallási hagyományokhoz, az ünnep inkább egy szimbolikus, a téli időszakhoz kapcsolódó, szórakoztató eseménnyé vált. A legtöbb japán számára a karácsony inkább egy olyan tematika, amely a nyugati világ „hangulatát” idézi meg: a fények, a színes díszek, a Mikulás-figura (Santa-san) és a karácsonyi dalok egyfajta egzotikus, ünnepi légkört kölcsönöznek az év végének. Maga a nap, december 25-e, nem hivatalos munkaszüneti nap, így a legtöbben dolgoznak vagy tanulnak. A nagy ünnepi szünidő Japánban inkább az Újévhez kötődik, ahol a január 1-jei dátum, és az azt övező néhány nap jelenti a család számára az igazi összejövetelt.
Ennek megfelelően a Karácsony inkább a baráti társaságok, a fiatal szerelmespárok és a fogyasztói társadalom ünnepe. Az üzletek, bevásárlóközpontok, éttermek és szórakozóhelyek karácsonyi dekorációval díszítik fel a kirakataikat, speciális ajánlatokat hoznak forgalomba, legyen az ajándéktárgy, édesség, vagy exkluzív menü.
A kereskedelmi szokásokon túl az egyik legjellegzetesebb vonása a japán karácsony megélésének az, hogy a december 24., a Szenteste, a párok számára igazán fontos nap. Japánban a szerelmesek körében a Karácsony inkább a Valentin-naphoz hasonló romantikus esemény: a fiatal párok randevúra mennek, különleges vacsorát fogyasztanak el egy elegáns étteremben, majd sétálnak a díszkivilágított utcákon. A nevesebb éttermek, szállodák ilyenkor előre lefoglalt vacsoramenüket kínálnak, gyakran jelentős felárral, mégis sokan hajlandók fizetni a meghitt, különleges hangulatért. A japán városok karácsonyi fényei – a híres illuminációk – híresek arról, hogy megteremtik ezt a romantikus légkört, ahol egy sétányon végighaladva a párok mintha egy mesés, álomszerű világba lépnének be.
Emiatt a Karácsony Japánban gyakran egyet jelent a randikkal, az ajándékozással a szerelmünk számára, és a meghitt légkör közös megteremtésével. A média, a reklámok, a televíziós show-műsorok is ráerősítenek erre a romantikus narratívára, aminek következtében a december 24.-25. sokak fejében az év egyik legkülönlegesebb párkapcsolati eseményévé vált.
Ételek és gasztronómiai különlegességek
Ami az ünnepi asztalt illeti, míg Magyarországon a halászlé, a töltött káposzta, a bejgli és a szaloncukor képezi a Karácsony elengedhetetlen részeit, addig Japánban más kulináris hagyományok alakultak ki. Az egyik leghíresebb és legmeghökkentőbb szokás a Kentucky Fried Chicken (KFC) karácsonyi menüjének fogyasztása. A ’70-es években indított, rendkívül sikeres KFC-marketingkampány eredménye, hogy mára a karácsonyi rántott csirke szinte elválaszthatatlan része lett a japán ünnepi asztalnak. Az a mondás, miszerint „Karácsonyra csirkét kell enni”, széles körben elterjedt. A KFC-kben már december elejétől lehet előrendelni az ünnepi csirkés menüt, s a családok vagy baráti társaságok sokszor még sorban is állnak, hogy hozzájuthassanak a limitált kiadású, díszdobozos finomságokhoz.
A kép forrása:
itt.
A másik meghatározó gasztronómiai elem a karácsonyi torta (kuri-sumasu keki), ami valójában egy könnyű piskótatorta eperrel és tejszínhabbal. Ez a fehér-vörös színkombináció nemcsak esztétikailag, hanem szimbolikusan is kifejező, hiszen a fehér és piros színek a szerencsét és az ünnepélyességet jelképezik Japánban. Ezt a tortát nemcsak a párok, hanem a családok és a barátok is szívesen vásárolják, és a szupermarketek, cukrászdák versenyeznek, ki tud szebb és finomabb karácsonyi tortát kínálni. Bár az ünnep nem vallási jellegű, ezek az ételek – a KFC csirke és az eperkrémes torta – a karácsonyt a japánok tudatában összekapcsolják egy különleges, finom és örömteli élménnyel.
A kép forrása:
itt.
Díszítés és hangulat: fények, kirakatok, zenék
A karácsonyi időszakban Japánban a nagyobb városok, különösen Tokió, Ószaka, Kiotó vagy Szapporó lenyűgöző fénydíszekkel készülnek. Az „illumination” néven ismert fényfesztiválok már november közepétől kezdődnek és egészen Karácsonyig, sőt néha azon is túl, január elejéig is eltartanak. Az utcák, parkok, bevásárlónegyedek, felhőkarcolók környéke és a hidak mind látványos, több millió égőből álló kompozíciókkal díszítettek. Ezek a fényárban úszó terek valóságos turisztikai látványosságokká válnak, amelyekre nemcsak a helyiek, hanem a külföldi turisták is kíváncsiak. A fények és díszek témája évről évre változik: hol tündérmeséket, hol valamilyen modern művészeti installációt idéznek meg.
A bevásárlóközpontok és nagy áruházak kirakatai különleges dekorációt kapnak, ünnepi zene szól az üzletekben, és rengeteg karácsonyi ajándéknak szánt csecsebecse, édesség, plüssfigura, valamint divatos kiegészítő kerül a polcokra. A tévécsatornákon is megjelennek a karácsonyi témájú reklámok, műsorok és romantikus filmek, sorozatok.
A kép forrása:
itt.
Ajándékozás, fogyasztás és gazdasági hatások
A japán karácsony kapcsán nem hagyható figyelmen kívül a fogyasztói társadalom szerepe. A vállalkozások, kereskedők számára a karácsonyi időszak kiváló lehetőség az értékesítés fellendítésére. A cégek különböző, limitált karácsonyi kiadásokkal, exkluzív csomagokkal, ünnepi akciókkal próbálják vonzóvá tenni a termékeiket. Az ajándékozás azonban Japánban nem a család köré összpontosul – legalábbis nem annyira, mint Európában –, hiszen itt a barátok, a párunk, illetve a gyerekek megajándékozása a jellemző. A munkahelyeken is előfordul az ajándékcsere, bár inkább jelképes apróságokról van szó, nem olyan jelentős vagy drága tárgyakról, mint a családi ajándékozás esetében Magyarországon.
A japán Karácsony gazdasági jelentősége jelentős: a kereskedelem, vendéglátás, szolgáltató szektor mind profitál az ünnep közeledtéből. A különleges karácsonyi termékek – legyen az egy exkluzív csokoládéválogatás, egy márkás sál vagy egy egyedi díszítésű torta – mind arra csábítják a vásárlókat, hogy költsenek, és így egy kicsit részei legyenek annak a globális karácsonyi „trendnek”, amelyet a média és a reklámipar sugall. Mivel Japánban a Szenteste a romantika ideje, sok férfi és nő igyekszik valami igazán különleges ajándékkal meglepni a párját. Ezek az ajándékok gyakran a divat, az ékszerek vagy a minőségi édességek világából kerülnek ki.
A kép forrása:
itt.
Santa-san és a nyugati szimbolika beágyazódása
Bár a keresztény mitológia és a vallási jelentés nem része a japán karácsony értelmezésének, néhány szimbólum mégis meghonosodott - elsősorban amerikai közvetítéssel. Ilyen például a Mikulás figurája, akit japánul Santa-san néven ismernek. Gyakran jelenik meg kirakatokban, reklámokban, gyermekeknek szánt műsorokban, és kicsik-nagyok is szívesen öltöznek be Télapó-szerű jelmezekbe a decemberi partik alkalmával. A Mikulás itt nem a Mikulás-nap (december 6.) hagyományát idézi, hanem inkább az ajándékozó, vidám, barátságos figura, a tél kedves ikonja, aki tovább erősíti a karácsony mint vidám, kedves, együttes ünneplésre sarkalló esemény arculatát.
Néhány esetben a fenyőfa is megjelenik díszként, ám Japánban nem a hagyományos örökzöld, gyertyás, családi karácsonyfa állítása a szokás, hanem inkább a műfenyő, a kicsi, dekoratív, design-fa elhelyezése a lakásban vagy az üzletben. A karácsonyfát nem a család együtt díszíti (és nem is angyalok hozzák), mint Magyarországon, hanem inkább egy látványos kiegészítő, melyet készen megvásárolnak, vagy már feldíszítve kihelyeznek a köztereken, áruházakban.
A kép forrása:
itt.
Az ünnep és a külföldiek, valamint a japánok külföldi élményei
A Japánban élő külföldiek számára a Karácsony időszaka kettős lehet. Egyesek számára hiányozhat a családi légkör, a tradicionális európai ünneplés, az otthoni ízek és illatok. Mások viszont izgalmasnak találhatják a japán ünnep „másmilyenségét”, a romantikus hangulatot, a díszfények és modern menük által keltett varázst. A nyugati éttermek, bárok, külföldi közösségi házak ilyenkor gyakran szerveznek hagyományos karácsonyi vacsorákat, ahol a külföldi és a japán vendégek megismerhetik egymás szokásait. Néhány tokiói negyedben, például az ún. expat-központokban, az ünnepek idején lehetőség nyílik fenyőfa, bejgli vagy más speciális karácsonyi termék beszerzésére is, igaz, gyakran borsos áron.
A japán fiatalok és utazók, akik külföldön járnak, gyakran rácsodálkoznak, hogy Európában a karácsony mennyivel inkább a családi együttlét, a vallási események, a templomba járás és a meghittség ünnepe. Japánba visszatérve így néhányan igyekeznek egyéni szinten kicsit meghonosítani a „nyugati karácsony” családközpontúbb légkörét, bár ennek nincsenek mély társadalmi gyökerei. Azonban a globalizáció hatására elképzelhető, hogy a jövőben a japán karácsony ünneplési formái tovább alakulnak, változnak.
A hagyományosabb ünnep: a japán Újév
Bár cikkünk a Karácsonyról szól, azért fontos megemlíteni, hogy Japánban a téli ünnepkör valódi központi eseménye az Újév (Oshōgatsu). Ez a hagyományosan családi, vallási színezetű, a szentélyek, templomok látogatásával és különleges ételek fogyasztásával kísért ünnep sokkal jelentősebb, mint a Karácsony. Míg ez utóbbi inkább egy „importált”, világi, kereskedelmi színezetű ünnep, addig az Újév a japán identitás mélyen beágyazott része. Az Újév környékén az emberek hazautaznak, meglátogatják rokonaikat, tradicionális ételeket (osechi ryōri) fogyasztanak, és újévi imákkal, szertartásokkal köszöntik az előttük álló esztendőt. A karácsony ezzel szemben a könnyedebb, felszínesebb, bár kétségtelenül látványos és örömteli ünnepi alkalom, amely mintegy előhangja a valódi, nagy téli ünnepnek.
Összegzés és kitekintés a jövőre
Összességében elmondható, hogy a karácsony Japánban egészen más arcát mutatja, mint a magyar közönség által ismert ünneplési formák. Nincs mögötte mély vallási jelentőség, nem a családi kötelékek kerülnek előtérbe, és nem a hagyományos ételek vagy az otthoni kézműves díszítés a hangsúlyos. Ehelyett inkább a nemzetközi szokások, a marketing, a romantikus hangulat, a fényűző díszítések, a kiváló éttermi menük, a karácsonyi torta és a KFC csirke formálják az ünnep jellegét. A karácsony Japánban a városi tér, a fogyasztói kultúra és a fiatal párok ünnepe, mely ugyan nélkülözi a keresztény szimbolikát, mégis képes a maga módján varázslatos hangulatot teremteni. A világi jelleg tehát nem jelenti azt, hogy ne lenne értéke: sok japán számára a karácsony alkalom arra, hogy egy kicsit kiszakadjon a hétköznapokból, kimozduljon, élvezze a város fényeit, egy finom vacsorát, vagy meglepje valami aprósággal kedvesét.
A japán karácsony tehát egyfajta kulturális találkozási pont: a nyugati világból átvett formák keverednek a japán ízléssel, fogyasztói szokásokkal és életstílussal. Természetesen nem lehet azt mondani, hogy ezt minden japán ember ugyanúgy ünnepelné. A városokban és a médiában erősen jelen van ez a trend, ugyanakkor vidéken kevésbé érezhető a nyomása, és vannak olyan családok, akik számára december 24. vagy 25. továbbra is alig jelent valamit – egyesek közömbösek vagy épp szkeptikusak az ünnep „mesterséges” jellege miatt. Ha megpróbálnánk a japán társadalmat megosztani a Karácsonyhoz való viszony alapján, nagyjából úgy tippelhetnénk, hogy a városi fiatalok, főként a húszas-harmincas korosztály mintegy 50-60%-a kedveli és meg is ünnepli azt legalább valamilyen formában, míg a konzervatívabb, vallásosabb értelem nélküli ünnepeket kevésbé előnyben részesítő vagy egyszerűen a kommersz jellegét elutasító rétegek talán 30-40%-ban kevésbé lelkesek vagy egyszerűen nem tartják fontosnak ezt az eseményt. Ez azonban csak hozzávetőleges becslés, amely a médiából és kulturális elemzésekből kiolvasható trendeket tükrözi.
A jövőben a nemzetközi turizmus, a globális kereskedelem és a kulturális csere tovább alakíthatja a japán Karácsony arcát. Elképzelhető, hogy a külföldiek növekvő jelenléte és a nemzetközi iskolák, munkahelyek hatására bizonyos rétegekben némileg „európaibb”, családiasabb karácsonyi ünneplés is megjelenik. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a Karácsony Japánban továbbra is megmarad annak, ami jelenleg: egy színpompás, romantikus, fogyasztói élmény, egy a sok, az év körforgásába illeszkedő tematikus esemény közül, amely vidámságot és izgalmat csempész a téli időszakba.
További források:
2024 © Bujinkan Yuugen Budapest Dojo
KÖVESS MINKET